2012. április 27., péntek

Bevezető


    
Valahogy én sem így terveztem életem, ahogyan most élek vagyis élni fogok. Álom világban éltem egész életemben, míg akaratosan eldöntöttem, hogy valaki leszek ebben a deformált és fura bolygón. Egy álom volt, ami mára köddé szállt. Álom, amit elvettek tőlem. 6 éves lehettem, amikor elterveztem: "A világ első számú női fehér rappere leszek." 2O éven keresztül semmi sem motivált, csak a rap zene. Míg mások a Micimackót és TV macit nézték a tv-ben, én addig a zenének éltem. Ha tehetném benn feküdnék az ágyamban egy örökkévalóságig és csak hallgatnám a manapság fura zeneműfajba soroló zenész férfiakat.

Mivel szüleimet kiskoromban elvesztettem, így Madridba a labdarúgás fővárosába költöztem a nagynénémhez. Két nappal ezelőtt még egy egyszerű főiskolás lány voltam, aki délutánonként pincérként dolgozott és néha-néha amikor tényleg megvoltunk szorulva modellkedni is beálltam. Egyik nap kora este indultam haza a munkából. Mikor haza értem a nagynénikémhez, Sara-hoz. Ő a konyhai asztalnál ült, vele szembe pedig egy idősebb 45 év körüli hölgy, aki körül 2 nagydarab fekete biztonsági őr féleség állt.
 - Szia és Jó napot asszonyom! - köszöntem feléjük udvariasan és kedvesen - hiszen kitudja lehet, hogy az nő valami nagykutya, akkor meg fő a jó benyomás, nemde?
 - Szia Mika! Ő itt.. - állt fel a nagynéném kicsit feszültem, miközben az izzadt tenyereit a nadrágjába törölgette.
 - Én Spanyolország királynője vagyok! - állt fel a hölgy magabiztosan.
 - Üdvözlöm. - hajoltam meg előtte hátul keresztbe tett lábbal és kicsit berogyasztva, ahogyan azt szokás. Kicsit megijedtem, hogy maga a királynő van a szegényes konyhánkban
 - Mika! A királynő valami fontosat szeretne közölni veled - ropogtatta a kezeit Sarah.
 - Mikaela! - jött az újabb fura megszólítás. - Én vagyok a nagypapád felesége. Nem tudom, hogy elmondták-e neked, de édesapád a spanyol családból származott. Ő volt a trónörökös, de halála után ez mind rád ruházódik. - az ismeretlen nő szavaitól mondhatni már majdnem az eszméletvesztés keringetett.
 - Na jó, ez nekem kicsit sok! Le kell ülnöm - fogtam egy közelben lévő széket, majd levetettem magam rá. - Akkor vázoljuk fel a helyzetet! Maga az idézőjeles nagymamám, aki így kinézetre az édesanyám is lehetne. - furcsáltam a túlzott fiatalságát.
 - Nagypapád szerette a fiatal társaságokat - viccelődött.
 - Ezzel azt akarja mondani, hogy apám - aki 19 éve halott - a spanyol királyi család tagja vagyis a trónörökös volt - a nő csak bólogatott. - És a halála után én jöttem a képbe. Miért nem mondták ezt el előbb? Egyáltalán Sara te tudtál erről? - ő csak bólogatott. - Köszönöm, hogy végighazudtad a fél életem.
 - A nővérem és édesapád sem akarta, hogy bármi közöd legyen a királyi családhoz. Ezért költöztek Oroszországba. Így láttam helyesnek, hogy soha nem mondom el, de ők beállítottak a mai nap - mutatott a királynőre és testőreire.
 - És? Most én mit csináljak? - fordultam a jól öltözött és elegáns hölgy felé.
 - Legyél a hercegnő! - adta meg egyértelmű válaszát. - Még nem is mondtam a nevem: Lisa Shanowski Beller- Spanyolország királynője. - nyújtotta felém a kezét, mire én fura tekintettel kezet ráztam vele.
 - És, ha nem fogadom el ezt a posztot? - húztam meg a vállam.
 - Spanyolország rossz kezekbe kerül..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése